Talán nincs is olyan ember, aki még ne találkozott volna hirtelen fellépő derékfájdalommal, a lumbágóval. Bár a nagyon fiatalok körében nem annyira elterjedt, de a kor előrehaladtával a gyakorisága megnő, kutatások szerint a 30 és 60 évesek között 80 százalék körül van az előfordulás aránya. A lumbágó kezelését mutatjuk be alábbi cikkünkben, hogy Ön is tehessen ellene.

Az élete során számtalan kisebb nagyobb baleset érheti az embert. Általában a kisebbek közé soroljuk a húzódást, a zúzódást, a ficamot és a rándulást, noha ezek is nagyon tudnak fájni. Mivel általában csak a duzzanatot látjuk, jellemzően orvoshoz sem fordulunk velük, azonban vannak olyan esetek, amikor nem kerülhetjük el a doktort. Nézzük meg, mikor mit tehetünk a fájdalom csillapítására.

Lágyéksérvvel fiatalon kevesen küzdenek, szám szerint százból két embert érint ez a probléma, azonban 50 felett jelentősen megnövekszik ez az arány. A lágyéksérv leginkább a férfiakat érinti, azonban ők is legritkább esetben vannak vele tisztában, hogy milyen tünetekre kell figyelni, illetve hogyan zajlik a lágyéksérv kezelése, mivel kerülhetik el a kialakulását. Íme a részletek:

Aki tartósan számítógép előtt dolgozik, biztosan érezte már nem egyszer, hogy az egyhelyben üléstől tetőtől talpig merevvé vált az egész teste. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a legtöbb ember helytelen testtartással ül a gép előtt, a merev nyakizom kialakulása szinte garantált. Tehetünk ellene bármit is? - mutatunk pár praktikus gyógymódot.

Életünk egyik feltétele az oxigén. Belégzéskor az oxigén a tüdőnkbe jut, itt a vörösvértestek veszik fel és szállítják el a test minden sejtjéhez. Az oxigéndús vér jól folyik, míg az oxigénszegény lassan, így kevesebb oxigént tud elszállítani a sejtekhez, melyek ezáltal károsodhatnak. Ön tudja, mekkora a véroxigén szintje? És azt, mikor érdemes méri és persze mivel? - íme a részletek.

Nem mindenki viseli jól a hűvösebb időjárást, a téli hidegben pedig némelyek egyenesen „megfagynak”, hiába öltöznek fel rétegesen. A komfortérzeten sokat lehet javítani, ha a megfelelő darabokat húzzuk magunkra, ezalatt nem csupán a csizmára és a pulóverre gondolunk, hanem a derékmelegítőkre és a vesemelegítőkre is. De mégis mi a különbség e két segédeszköz között?

Felgyorsult világunknak hála talán nincs is olyan ember, aki ne érezte volna legalább egyszer a stressz tüneteit. A rengeteg elvárás és a megfelelni akarás nagyon jó táptalaja a tartós stressz kialakulásának. Ezért a stressz kezelése mondhatni létszükség, hiszen napjainkban a betegségek keletkezésének vezető oka. Mutatunk pár eszközt, amivel csökkenthető a stressz.

A keringésünk egészségének egyik legfontosabb mérőszáma a vérnyomásunk. Léteznek ajánlások, amelyek azt sugallják, létezik egy ideális vérnyomás érték, amelyet célszerű tartani. Azonban ez minden embernél eltérő. A 120/60 vagy a 140/70 közel áll az ideálishoz? - az igazság korántsem ilyen egyszerű sok szempont miatt. Eredjünk hát a tökéletes vérnyomás nyomába.

Az ödémát gyakran nem is nevezzük nevén. Sokszor csak annyit mondunk: „bedagadt a kezem” vagy „felpuffadt a lábfejem”. Az ödéma egy olyan tünet, amellyel az évek során valószínűleg mindannyian találkoztunk. A végtagok átmeneti bedagadása sokszor csak kellemetlen, de nem okoz problémát. Az ödéma nem véletlenül jelentkezik, és nem is távozik szövődmények nélkül. Figyeljünk oda rá!

A gyermekkori asztma a szülők rémálma, senki a háta közepére sem kívánja. Az ijesztő tünetek, például az elnyújtott kilégzés, a gyakori zihálás, sípoló belégzés egyre több kisgyereknél és egyre korábban jelentkezik. Ilyenkor a család izgalmát sokan azzal igyekeznek enyhíteni: majd biztosan kinövi! Vajon tényleg így van? Ebben a bejegyzésben erre a fontos kérdésre keressük  választ.