Hogyan segítheti a hallássérültek kommunikációját?
A hallássérült emberek aszerint, hogy nagyothallók vagy siketek, eltérő kommunikációs formát részesítenek előnyben. A nagyothalló emberek kommunikációjának fő eszköze általában a beszéd, a beszédértés során a hallókészülék által biztosított hallásra és a szájról olvasásra támaszkodnak. Többségük képes szájról olvasni... És a siketek, ők vajon hogyan kommunikálnak, értetik meg magukat?
tovább olvasom...
Minden év szeptember utolsó vásárnapja a Siketek Világnapja, amikor kicsit jobban figyeljünk hallássérült embertársainkra – legalább ezen a napon. Az alábbi néhány gondolattal mi is szeretnénk ehhez hozzájárulni.
Az emberek a hallásuk révén veszik fel az információk jelentős részét, ha ez megsérül, akkor a hallássérült emberek hátrányba kerülhetnek a szóbeli kommunikáció során. A hallássérülés elsősorban a nyelvi funkciókra hat érintve mind a beszédmegértés, mind a nyelvi megnyilatkozások, az aktív beszéd területét. A hallássérülés nyelvi kihatásai leginkább az artikuláció, a nyelvtan és a szókincs területén jelentkeznek. Minél súlyosabb a hallásveszteség, annál több beszédhangot érinthet a hibás ejtés. A beszéd jellemzője lehet a dallamtalanság, a hibás hangsúlyozás, a lassabb beszédtempó, a ritmustalanság. A kiejtési hibák hallókészülék használatával, illetve speciális hallás-beszédnevelési eljárások alkalmazásával csökkentetők, korrigálhatók. Nyelvtani hibák is jellemezhetik a hallássérültek beszédét, gyakori lehet a ragok elhagyása, inadekvát ragok használata, az alanyi és a tárgyas ragozás hibái, helytelen szórend, egyes- és többes számú egyeztetési hibák stb. Az artikuláció és a grammatika hibái sokszor a helyesírás hibáihoz is vezethetnek.
A hallássérült emberek aszerint, hogy nagyothallók vagy siketek, eltérő kommunikációs formát részesítenek előnyben. A nagyothalló emberek kommunikációjának fő eszköze általában a beszéd, a beszédértés során a hallókészülék által biztosított hallásra és a szájról olvasásra támaszkodnak. Többségük képes szájról olvasni, azonban a beszédértést nehezíti, hogy bizonyos hangok leolvasási képe nagyon hasonló. A szájról olvasást további körülmények – a beszélő szájmozgásaihoz való hozzászokás, a hallássérült számára eddig ismeretlen tájszólás, a szájat takaró bajusz, vagy szakáll, fényviszonyok, a beszélő láthatósága stb. – befolyásolják.
A jobb nyelvi szinten álló, de rossz szájról olvasó hallássérült személynek orális tolmács segítségére lehet szüksége, aki a beszélő mondanivalóját szinte egyidejűleg, a hallássérült számára érthetőbb artikulációval közvetíti. Általában a hallássérült mellett, vagy hozzá közel helyezkedik el, s szembe fordul vele. Az orális tolmács a rosszul beszélő, nehezen érthető hallássérült személy közléseit is tolmácsolhatja a kommunikációs partner(ek) felé.
A siket emberek a jelnyelvet preferálják. Őket jelnyelvi tolmács segítheti, aki a kommunikációs partner közléseit jelekkel közvetíti a hallássérült személy számára, illetve a hallássérült személy jelnyelvi közléseit fordítja át hangos beszédre. A jelnyelv a hangos beszéddel szemben vizuális csatornán közvetíti az információt. Eltér a hangos beszédtől abban is, hogy szónyelv, vagyis egy-egy szónak egy-egy jel felel meg. Előnye, hogy a siket ember könnyebben érti, mint a beszédet. Annak ellenére, hogy a jelnyelv többségében alkalmas a hangos beszéd mondanivalójának és komplexitásának visszaadására, bizonyos szaknyelvi kifejezésekre nincs elfogadott jel. Magyarországon 2009-től a magyar jelnyelv hivatalos nyelvnek számít.
A siketek hallásképtelenségük miatt lemaradnak az információáramlásról, és kifejezetten a vizuális kommunikációra támaszkodnak. Kommunikációs frusztráció, félreértésekből és meg nem értésből fakadó elbizonytalanodás, nevetségessé válástól félelem-, megalázottság- és szégyenérzet kiváltja a siketekből a hallókkal szembeni távolságtartást és bizalmatlanságot. Az információhiány leküzdése egyik jellegzetes vonása a siketeknél az arroganciának tűnő viselkedés. Ez nem erőszakosságot jelent, hanem határozottságot az információigény kielégítése érdekében.
Értékpont társadalmi felelősségvállalási programunk keretében a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesületét (HARKE) támogattuk. A HARKE egy olyan programot valósít meg, amely a rosszul beszélő hallássérültek számára beszédértési és szájról olvasási tréninget tart heti két órában öt héten keresztül. A beszéd gyakorlására a családi élet fontosságát és a gyermekvárás nehézségeit választják témakörnek a szakmai anyagokon túl. A tréning tipikus kommunikáció fejlesztési gyakorlat, amely a készségeket és képességeket erősíti. Örülünk, hogy egy ilyen értékes programot is támogathattunk.
