Barion Pixel
Oldalunk cookie-kat használ, amelyek információkat szolgáltatnak számunkra az oldallátogatási szokásokról, de nem tárolnak személyes információkat. Adatkezelés.
Termékek Menü

Koleszterinszint-mérő: mikor érdemes használni és milyen értékekre kell odafigyelni

Szabó Zoltán József
Koleszterinszint-mérő: mikor érdemes használni és milyen értékekre kell odafigyelni

A koleszterinszint rendszeres ellenőrzését érdemes elvégezni, ha Önnél már magas értéket diagnosztizáltak, illetve akkor is, ha valamilyen kockázati tényező áll fenn, például cukorbetegség vagy veseelégtelenség. Ebben a cikkben bemutatjuk a jó és rossz koleszterint, az elfogadható értéket, és ajánlunk néhány hasznos gyógyászati segédeszközt is a méréshez.

tovább olvasom...

Koleszterinszint-mérő: mikor érdemes használni és milyen értékekre kell odafigyelni

Ha elhangzik az a szó, hogy koleszterin, akkor a legtöbben valamiféle rossz dologra gondolnak. Pedig valójában egy létfontosságú vegyületről van szó, amire a szervezet energiaháztartásához is szükségünk van, valamint a sejtmembránoknak is fontos összetevője. A baj tehát nem magával a koleszterinnel van, hanem annak a rossz fajtájával, az úgynevezett LDL-koleszterinnel. Ez a fajta zsír felelős ugyanis a szív- és érrendszeri megbetegedésekért, ezért lehetőség szerint a határérték alatt kell tartani, amit a koleszterinszint-mérő használatával folyamatosan ellenőrizhetünk.

Jó és rossz koleszterin

A koleszterinszint-mérő nem jelzi ki külön, hogy melyik fajta koleszterinből (LDL, HDL) mennyit tartalmaz a szervezetünk, hanem egy „összesített” értéket mutat. Ebből azonban már következtethetünk rá, hogy van-e okunk aggódni. A legtöbb eszköz emellett még egy fontos paramétert mér: a trigliceridek szintjét.

A triglicerid tulajdonképpen egy vérzsír, és nem éppen a hasznos fajtából. Ha túl magas a szintje, akkor elősegíti az erekben a lerakódás kialakulást, ami érszűkülethez és további súlyos betegségekhez vezet. A megelőzés miatt tehát ezt az értéket is hasznos ismerni és mérni. A trigliceridszint növekedésében kiemelt szerepet játszanak a finomított szénhidrátok. Ide sorolható a fehér lisztből készült kenyér, péksütemények, kekszek, sütemények, rágcsálnivalók. Nyilvánvaló, hogy a trigliceridszint csökkentéséhez minimalizálni szükséges ezeket a táplálékokat, de ki is lehet iktatni azokat az étrendből. Helyette készíthetünk teljes kiőrlésű lisztből finomságokat, fogyaszthatunk sok zöldséget és gyümölcsöt, amelyek csak minimális zsírt és szénhidrátot tartalmaznak.

A rendszeres testedzés segít a kalóriaégetésben, ezáltal a trigliceridszint is csökkenni fog. Már a mérsékelten intenzív testmozgás is mintegy 20 százalékkal képes csökkenteni a trigliceridszintet, de pl. az aerob testmozgás már sokat segíthet. Ahhoz, hogy a vér zsírszintje ne emelkedjen meg, vagy ha már levittük annak magas értékét, akkor heti 150 percet kell ahhoz mozognunk, hogy az értékek így is maradjanak. Természetesen az egészséges táplálkozást továbbra is folytatni szükséges. Az alkohol pl. megemeli a trigliceridszintet, ami viszont megemeli a vérnyomást, de az elhízás és a cukorbetegség kialakulásának esélyét is. A mértékkel fogyasztott alkohol nem okozhat gondot. Nőknél ez egy egységet, míg férfiaknál két egységet jelent. Bor esetében ez nőknél 1, míg férfiaknák 2 decilitert jelent.

A rendszeres cukor- és édességfogyasztás is drasztikusan megemelheti a trigliceridszintet. A hozzáadott cukorról se feledkezzen meg, amit nagyon sok feldolgozott élelmiszer is tartalmaz, ez szintén nagy veszélyeket hordoz magában, már ami a trigliceridszint emelkedését illeti.

De térjünk vissza a koleszterinhez. Mint már írtuk, két fajtáját különböztetjük meg, a jó (HDL) és a rossz (LDL) koleszterint. Az LDL-koleszterint a májból szállítja a vér a sejtekhez, ha túl nagy mennyiségben termelődik, és a sejtek nem használják fel, akkor lerakódik az érfalon. Itt kap szerepet a „jó zsaru”, a HDL-koleszterin, ami a lerakódásokat visszaszállítja a májba, vagyis érvédő hatása van.

Az tehát az ideális állapot, ha a vérben az LDL-koleszterin szintje alacsony, a HDL-é pedig magasabb.

 

Mi a különbség a koleszterin és a triglicerid között?

A koleszterin és a triglicerid mind a vér zsír típusai, de különböző szerkezetűek, eltérő a funkciójuk. A koleszterin egy szterol típusú vegyület, amely a sejtmembránok és bizonyos hormonok (pl. D-vitamin, epe, szteroid hormonok) építőköve. A triglicerid három zsírsavból álló észterek, amelyek energiaforrásként szolgálnak a test számára. A triglicerid egy része a zsírszövetben tárolódik, de bizonyos mennyiségük a vérben is kering.

A koleszterin és a triglicerid közötti fő különbség tehát az, hogy a koleszterin a sejt és bizonyos hormonok építőköve, míg a triglicerid energiaforrásként szolgálnak.

Mit mutat meg a koleszterinszint értéke?

A koleszterinszint értékét millimol/liter mértékegységben adják meg. Az összesített (LDL+HDL) koleszterinszintet 5,2 mmol/liter alatt tekinthetjük normálisnak. 5,2 és 7,0 között már érdemes odafigyelni az életmódra és a megfelelő, egészséges táplálkozásra. 7 felett pedig az állapot kórosnak tekinthető, amivel fel kell keresni az orvost.

A trigliceridek esetén az 1,7 mmol/liter alatti szint mondható normálisnak, az ennél magasabb érték káros folyamatokra utal. 1,7 és 2,3 között már jelentkezik kockázat, 2,3 fölött pedig kórosan magasnak számít az érték.

A koleszterinszint látható jelei

A magas koleszterinszint nem jár látható tünetekkel egy kivételtől eltekintve. Ez pedig a szemhéjon látható koleszterin-lerakódás. Ezek a sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga foltok a xantelazmák, vagyis nagy mennyiségű koleszterin lerakódások. Ugyanakkor nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél fejlődnek ki. Mielőtt mindenért a túl sok zsíros táplálékot okolnánk, fontos tisztában lenni azzal, hogy koleszterin két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be (vagyis a vegánok egyáltalán nem visznek be koleszterint), másrészt májunk is termel ilyen anyagot. Létezik tehát örökletesen magas koleszterinszint is, amelyet leginkább életmóddal lehet kordában tartani.

A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része a széklettel távozik – másik része viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, ha magas a vérben a koleszterinszint, akkor ez a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben.

Mit lehet tenni a koleszterinszint csökkentéséért?

Azt szokás mondani: minél alacsonyabb a koleszterin, annál jobb. Másrészt más az elérni kívánt koleszterinérték egy egyébként egészséges, de magas koleszterinértékkel rendelkező személy esetében, mint a veszélyeztetett, vagy a stroke-on, infarktuson átesett betegnél. A teendők két alapeleme a gyógyszeres és az életmód megreformálása. Ez utóbbi feltételei a következők.

  • Rendszeres testmozgás, amely erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet.
  • Kiegyensúlyozott, alacsony zsírtartalmú ételekre épített táplálkozás.
  • Az optimális testsúly elérése, a túlsúly megelőzése vagy csökkentése. Már 3 kg súlycsökkenés mérhető koleszterinszint-csökkenéssel jár. A helyes fogyás érdekében érdemes az életmódorvoslás segítségét igénybe venni.
  • A dohányzás elhagyása, hiszen ez önmagában is érszűkítő hatású, tehát a magas koleszterinszinttel együtt fokozott veszélyt jelent.
  • Mivel a koleszterinszintje az életmódon kívül örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint-mérést még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.

Hogyan működik a koleszterinszint-mérő?

A koleszterinszint-mérő használata nagyon egyszerű, bárki könnyen elvégezheti otthon a vizsgálatot. Gyakorlatilag ugyanúgy működik a mérés, mint a vércukorszint ellenőrzésénél: először a készletben található speciális tollszerű eszközzel meg kell szúrni az ujjbegyet, majd a tesztcsíkra helyezett vérmintát betenni a készülékbe. A fotoszenzoros mérési technika lényege, hogy a mintában lévő vérzsírok néhány perc alatt színreakciót váltanak ki, a szín hullámhossza alapján pedig meghatározható az összkoleszterinszint. A kapott értéket kell azután összevetni a referenciaértékekkel.

A koleszterinszint rendszeres ellenőrzését érdemes elvégezni, ha Önnél már magas értéket diagnosztizáltak, illetve akkor is, ha valamilyen kockázati tényező áll fenn, például cukorbetegség vagy veseelégtelenség. Fontos, hogy a vizsgálat elvégzése előtt 12-14 órával ne egyen, mert az étkezés befolyásolja a triglicerid szintjét! Emellett érdemes a mérést legalább kétszer elvégezni, ugyanis így pontosabb lesz az eredmény.

Mit mutatnak meg a kombinált készülékek?

Amikor koleszterinszint-mérő készülékről beszélünk, nem olyan eszközt kell elképzelni, ami csak ezt méri, hiszen koleszterinszínt-mérésre sokkal ritkábban van szükség, min a vércukor értékre, de sűrűbben használjuk pl. a húgysavnál és a hemoglobin mérésénél. E kettő valamelyikét – társítva a vércukos és a koleszterin mérésével – a kombinált készülékek kiválóan megmutatják. Ilyen készülékeket lehet kapni: vércukor-koleszterin-triglicerid, vagy vércukor-koleszterin-húgysav, vagy vércukor-koleszterin-hemoglobin. A készülékbe helyezett kódkártya határozza meg, hogy épp mit szeretnénk mérni.

De miért is lehet szükség a húgysav- és a hemoglobin-szint megismerésére?

  • A húgysavszint mérése azért fontos, mert a vizeletben oldott formában ürül ki a szervezetből. Ha a húgysavszint túl magas, akkor a húgysav kristályokká alakulhat, és lerakódhat az ízületekben, a vesékben vagy más szervekben. Ez okozhatja a köszvényt, a vesekövet vagy a veseelégtelenséget. A húgysavszint mérése segíthet megelőzni ezeket a betegségeket, vagy időben felismerni és kezelni őket. A normál húgysavszint a vérben 3,5 és 7,2 mg/dl között mozog. 
  • A hemoglobin szint mérése pedig azért fontos, mert a hemoglobin a vörösvértestekben található fehérje, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben. A hemoglobin szint alacsony lehet vérszegénység, vérvesztés, bizonyos betegségek vagy gyógyszerek hatására. Magas lehet folyadékvesztés, dohányzás, bizonyos daganatok vagy genetikai rendellenességek miatt. A hemoglobin szint mérése segíthet a vérkép állapotának megítélésében, valamint a lehetséges okok kivizsgálásában és kezelésében. A normál hemoglobinszint a vérben a nemtől és a korosztálytól függ. Általában a férfiaknál 13,5-17,5 g/dl, a nőknél 12-15,5 g/dl, a gyermekeknél 11-16 g/dl között mozog.

Amennyiben kérdése merülne fel bármely termékünkkel kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére!

Bankok és minősítések