Oldalunk cookie-kat használ, amelyek információkat szolgáltatnak számunkra az oldallátogatási szokásokról, de nem tárolnak személyes információkat. Adatkezelés. Megértettem
Termékek Menü

„Mekkora fájdalmat érez egy tízes skálán?” Így adhatunk objektív választ a kérdésre

Szabó Zoltán József -
2019. 09. 02. 10:48:17
 „Mekkora fájdalmat érez egy tízes skálán?” Így adhatunk objektív választ a kérdésre

Sokszor felmerül a kérdés baráti beszélgetés vagy épp családi együttlét közben is, hogy vajon mérhető-e a fájdalom nagysága, és ha igen, milyen módon, hogyan? Mert ugye  fájdalomérzet nagyon egyéni, szubjektív, függ pl. az érzékenységünktől, tűrőképességünktől stb. Ebben a bejegyzésben mutatunk pár érdekes mérési módot, amivel kicsit objektíven is mérhetjük a fájdalmat.

tovább olvasom...

 „Mekkora fájdalmat érez egy tízes skálán?” Így adhatunk objektív választ a kérdésre

Amikor a fájdalomérzet kerül szóba, illetve annak objektív mérése, akkor sokan kételkednek, hiszen egy teljesen szubjektív dologról van szó, amit ráadásul számos tényező befolyásolhat. A kérdés azonban gyakran elhangzik orvosoktól is, hogy egy 10-es skálán hová helyeznénk el a fájdalom nagyságát. A pontos választ erre szinte lehetetlen megadni, de léteznek olyan tesztek, amikkel meghatározható, vagyis, ha úgy tetszik, objektíven mérhető ez a paraméter.

Milyen fájdalom jelentkezhet mozgásszervi, reumatológiai panaszok esetén?

Mielőtt részletesebben belemennénk, hogy hogyan is mérhető a fájdalomérzet, azt is érdemes megnézni, hogy milyen fajta fájdalmak léteznek a mozgásszerveket illetően. Ezeknek ugyanis többféle formája létezik, ezeket tekintjük most át.

A fájdalom tehát lehet:

  • a mérés időpontjában, tehát aktuálisan érzett;
  • folyamatosan, tartósan jelentkező, általános;
  • nyugalomban tapasztalt;
  • éjszaka jelentkező, ami felébreszti a beteget álmából;
  • mozgás, terhelés hatására kialakuló;
  • mozgatásra jelentkező;
  • bizonyos speciális mozdulatok végzésekor tapasztalható.

Ezenkívül a fájdalom helye és jellege (hasogató, lüktető, égő stb.) is mérvadó, valamint az is számít, hogy milyen fájdalomcsillapító módszerek használtak eddig, és milyen tényezők befolyásolták az erősségét.

A fájdalomérzet mérésére több módszer is létezik

A mozgásszervi fájdalmak mérésére többféle módszer is létezik a multidimenzionális kérdőívektől az egyszerűbb analóg, numerikus skálákig. Sőt, gyerekek számára is kitaláltak egy metódust, ahol nem számok fejezik ki a fájdalom erősségét, hanem mosolygós vagy sírós arcok.

Ezek után vegyük sorra, hogy hogyan is határozható meg a fájdalomérzet az egyes eljárások alapján!

Keele-féle leíró skála

Ez egy viszonylag egyszerű módszer, ahol mindössze azt kell a betegnek értékelnie, hogy egy 0-tól 4-ig terjedő skálán mekkora fájdalmat érez. A nulla azt jelenti, hogy nincs fájdalom, a négy pedig azt, hogy elviselhetetlen az érzet. Léteznek 1-től 10-ig terjedő skálák is, de a lényeg ott is ugyanaz.

Vizuális analóg skála

Ez tulajdonképpen egy egyenlő részekre osztott egyenes vonal – 20 vagy 100 részre osztott –, aminek egyik végpontja az egyáltalán nem fáj, a másik az elviselhetetlen fájdalom, a betegnek pedig ezen kell bejelölnie az általa érzett fájdalom nagyságát.

 

Ritchie-féle index

A skót nővér által 1968-ban kidolgozott módszer segítségével a mozgásszervi betegségek esetén jelentkező fájdalom félig objektív módon mérhető. A vizsgálat során az orvos nyomást fejt ki az inak, ízületek stb. egyes pontjaira, miközben a beteg reakcióit is megfigyeli. 

Ennek alapján egy négyes skálán értékeli a kapott választ, ahol az 1 pont azt jelenti, hogy nincs fájdalom, a 4 pont pedig azt, ha a páciens szóban jelzi a fájdalmat, ez az arcán is látható, valamint elhúzza a beteg testrészt. Bár ez a módszer sem nevezhető tökéletesnek, de például a rheumatoid arthritises betegek esetén egész jól használható.

Vagyis a kérdés továbbra is kérdés marad, hiszen a páciens egyéni érzékenységétől függ, hogy milyen erősnek érzi és írja le a fájdalmat, de egy alapos vizsgálat során ez viszonylag pontosan behatárolható.

Fontos, hogy ha fájdalomérzet jelentkezik, és az hosszabb ideig fennáll, vagy időről időre előjön, akkor szakorvost kell felkeresni. Addig pedig meg lehet próbálkozni a különféle otthoni módszerekkel, például borogatásokkal, amikkel enyhíthetők a kellemetlen tünetek.

Nézzen körül webáruházunkban, biztosan talál megfelelő terméket a problémájára.

Tartalomhoz tartozó címkék: Fájdalomcsillapítás
Bankok és minősítések