Oldalunk cookie-kat használ, amelyek információkat szolgáltatnak számunkra az oldallátogatási szokásokról, de nem tárolnak személyes információkat. Adatkezelés. Megértettem
Termékek Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Gondoz 2

Gondoz 2

Beteggondozás

A beteggondozás és a háziápolás a köznyelvben folyton összekevert fogalmak. Egyszerűbb pl. egy családtag ápolásáról beszélni, mint gondozást mondani. Pedig a kettő nem ugyanaz.

Beteggondozás a családban - A beteggondozás többnyire nehéz, sokszor embert próbáló feladat. Egyrészt azért, mert eszközökre van szükség hozzá, és azt sem tudjuk, hol és mit szerezzünk be. Másrészt a gondozás jelentősen megváltoztatja a hozzátartozó és családja életét, mindennapjait. Szeretteink rövid távú gondozása egyszerűbb, mert legfeljebb pár hétről van szó, és kevésbé kell dolgokat megváltoztatni. Azonban a krónikus beteggondozáshoz már stratégia, szervezés kell (lehetőleg még a beteg hazaérkezése előtt), amihez két feltételt szükséges átgondolnia minden családnak mindannyiuk érdekében: a mentális és a fizikai feltételeket.

A beteggondozás nagyon sok felkészülést igényel és áldozathozatalt jelent a beteg minél jobb ellátása érdekében. A feladatra nem is alkalmas mindenki pl. a természeténél, jelleménél fogva, sőt, vannak helyzetek, amikor már jobb és célszerűbb szakemberre bízni a gondozást vagy ápolást (ez lesz a háziápolás).

Arra figyelni és ügyelni kell, hogy a családtag gondozót pártfogolják, segítsék, bátorítsák. Minél több terhet tud levenni a válláról a család (elmegy valaki a patikába, másik családtag takarít, segít a tisztálkodásban, betegmozgatásban stb.), annál kevesebb időbe és energiába fog kerülni a gondozás, és kevésbé lesz annyira fárasztó. Sajnos a szűkebb család élete nagy valószínűséggel a betegről fog szólni egy jó ideig, és nemcsak az egy háztartásban élőkkel kell megbeszélnünk a várható dolgokat. Pl. fel kell mérni, hogy mire képes a beteg segítség nélkül, illetve a jelenlegi állapota meddig fog tartani: várható-e romlás vagy javulás. Megtanítható vagy újratanítható olyan cselekvésekre, melyekre jelenleg nem képes, és ha igen, szükséges-e ehhez szakember vagy elég hozzá a türelmes gyakorlás? Fel kell mérnie, mennyire biztonságos az a környezet, ahová a beteget el kívánja helyezni: mennyire kényelmes - a betegnek és a gondozónak egyaránt! -, mennyire szellőztethető, hogyan lehet megoldani a tisztálkodást, az intim szükségleteket, az étkezéseket. Szükséges-e esetleg az otthona átalakítása, biztonságosabbá tétele. És a segédeszközök? Rendelkezésre állnak pl. a tisztálkodáshoz, fertőtlenítéshez, betegágyhoz, mozgatáshoz, gyógyszerkiosztáshoz, biztonsághoz stb?

Háziápolás – A háziápolás vagy otthonápolás ehhez képest már több, tényleges szakembert igénylő feladat. Egyrészt bizonyos betegségek és állapotok esetén a gondozott sajnos már nem ismeri meg a napi feladatokat végző családtagját. Másrészt eljöhet az a pillanat, amikor már nem tud (mert nem lehet vagy nem akar) egyedül a családdal megoldani szakismereti ápolást, ott másra kell bízni a feladatot. Ekkor jön a képbe a szakavatott ápoló vagy egy ápolásra szakosodott cég. Egy szakápoló orvosi jelenlét nélkül elvégezheti többek között a szondán át történő táplálást, katéterezést, az intravénás folyadék beadásához kapcsolódó feladatokat, injekciózást, műtéti területek, fekélyek ellátását, tartós fájdalomcsillapítást stb. Ilyeneket hozzátartozó nem csinálhat. Azaz a családtag csak beteget gondozhat, ami nagyon szerteágazó és sokrétű napi rutinból áll, az ápolás már a szakember ügye.

Akárhonnan is nézzük a családon belüli betegápolást, egy biztos: szeretet kell hozzá és a fentebb már említett két feltétel. Ha ezek nincsenek (már) meg, akkor csak gyötrődés, bosszankodás és kötelező munka lesz belőle, ami természetesen sehová sem vezet. Mentálisan is készen kell állni a feladatra, ami nem mindenkinek sikerül.

Bankok és minősítések