Barion Pixel
Oldalunk cookie-kat használ, amelyek információkat szolgáltatnak számunkra az oldallátogatási szokásokról, de nem tárolnak személyes információkat. Adatkezelés.
Termékek Menü

Figyeljünk egy kicsit a fogyatékos emberekre (is)

Szabó Zoltán József -
2013. 12. 03. 00:00:00
Figyeljünk egy kicsit a fogyatékos emberekre (is)

A fogyatékosság a gének hibájából vagy baleset, betegség miatt bekövetkező testi, érzékszervi vagy értelmi károsodással járó állandó, esetleg átmeneti funkcionális korlátozottság. Az érzékszervi (látás-, hallássérültek), mozgásszervi (mozgássérültek) és értélmi/kommunikációs (értelmileg akadályozottak és autista) fogyatékossággal élő emberek száma világszerte mintegy 650 millió főre tehető.

tovább olvasom...

Minden év december 3-a a Fogyatékos Emberek Nemzetközi Világnapja. Az ENSZ határozott így 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékossággal született, vagy betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira, mindennapos nehézségeire, de egyúttal örömeire és tenni akarásukra is. Ennek a kiemelt napnak (és a többinek is) ösztönöznie kell/kellene az egészségeseket arra, hogy fogyatékos embertársaikat egyenrangú félként kezeljék. Fontos, hogy ez a szemlélet ne csak abban nyilvánuljon meg, hogy eljutunk az akadálymentes környezet kialakításának gondolatához, hanem testet kell, hogy öltsön a mindennapi viselkedésben, az odafigyelésben is.

A fogyatékosság a gének hibájából vagy baleset, betegség miatt bekövetkező testi, érzékszervi vagy értelmi károsodással járó állandó, esetleg átmeneti funkcionális korlátozottság. Az érzékszervi (látás-, hallássérültek), mozgásszervi (mozgássérültek) és értélmi/kommunikációs (értelmileg akadályozottak és autista) fogyatékossággal élő emberek száma világszerte mintegy 650 millió főre tehető, közülük 400 millióan a fejlődő országokban élnek, gyakran emberhez méltatlan körülmények között. A fogyatékos emberek száma az Európai Unióban közel 80 millió, amely a lakosság 15 százalékát jelenti. Magyarországon közel 600 ezer fő nyilatkozott úgy a lehutóbbi népszámlálásnál, hogy ő tartósan egészségkárosodott, fogyatékos ember.

Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 13-án fogadott el egyezményt a fogyatékos emberek jogainak védelméről, amely 2008. május 3-án lépett hatályba. Magyarország az elsők között csatlakozott az új egyezményhez. A mintegy 50 fejezetből álló konvenció megköveteli a csatlakozó országoktól, hogy fokozatosan könnyítsék meg a hátrányos helyzetűek részvételét a közlekedésben, az oktatásban, a munkában, a kikapcsolódásban, és törvényben kell tiltaniuk a fogyatékossággal élők bármilyen megkülönböztetését, törölniük kell jogrendjükből a hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályokat. Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely jelnyelven, Braille-írással, az értelmi fogyatékosok számára pedig könnyen érthető változatban is hozzáférhető.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke elismeri a fogyatékos személyek jogát az önállóságra, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésre, valamint a közösségi életben való részvételre. Az EU 2010-ben fogadta el tíz évre szóló fogyatékosügyi stratégiáját, kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ra akadálymentes Európát teremt, 2011-ben megerősítette a valamennyi tagállama által aláírt, a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt.

Hazánk már kialakította az egyezménynek megfelelő jogszabályi környezetet. Magyarország Alaptörvénye kiemeli, hogy az ország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, nőket, időseket és fogyatékos embereket, az alapvető jogokat mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül biztosítja. A fogyatékos emberek jogait a 2013. évi LXII. törvény (A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról) biztosítja. Mindezeken túl az országgyűlés pl. a fogyasztóvédelmi törvény tárgyalása kapcsán is külön figyelmet fordít a fogyatékos emberekre.

A hivatalos állásfoglaláson túl az, hogy a társadalom mit értelmez fogyatékosságként, nagymértékben az egyes fizikai vagy szellemi képességeknek az átlagoshoz, a megszokotthoz való formai viszonyától függ. Ha önmagában vizsgáljuk a fogyatékosság szót, negatív értelmet kapunk: valaminek a hiányát jelenti, valami megtételére való képtelenséget vagy csökkent képességet. Negatív felhangja miatt nem kedvelt szó ez az érintettek körében – de nincs jobb kifejezésük rá. A „fogyatékos, fogyatékkal élő” szó használatát kerülni kell, helyette a „fogyatékos ember, személy, munkavállaló, ügyfél” kifejezés a megfelelő. Ezek a kifejezések a speciális szükségletű emberek teljességét, képességét hangsúlyozzák, nem pedig hátrányaikat, korlátaikat, képességeik csökkenését, azaz: pozitívan igyekeznek a fogyatékos csoportokra vonatkozó fogalmakat, megjelöléseket leírni. Örömünkre, a negatív tartalmú, diszkrimináló kifejezések (rokkant, debil, süketnéma, világtalan) lassanként eltűnnek a hivatalos nyelvből. E kifejezések helyett elterjedőben vannak az olyan kevésbé minősítő, mint pl. a sérült, akadályozott – hozzá kell tennünk, hogy e is kifejezések nagyon mesterkéltek.

Fogyatékosnak lenni egyszerre jelenti a fogyatékos-társadalomhoz való tartozást és az épek világához való tartozás hiányát. A fogyatékos ember élethelyzetét és társadalmi integrálódási lehetőségét az határozza meg, hogy milyen a viszonya a környezetével. Ez a viszony nemcsak kommunikációs szempontból érdekes, hanem a fogyatékossággal élő személyek sorsát is nagyban befolyásolja, hiszen önkifejezésükben, azaz a kommunikációjukban, az önmagukról alkotott képben nagymértékben szerepet kap.

A fogyatékosság egyfajta másságként is értelmezhető. A másság ténye és élménye abból adódik, hogy a társadalmi intézmények és a társadalom tárgyi elemei a többségi nem fogyatékos csoportok igényeinek megfelelően vannak kialakítva és az élet számos területén nem léteznek a fogyatékossági állapotot figyelembe vevő alternatív megoldások az emberi életvitelre. Az eltérő fizikai adottságok így válnak társadalmi hátrányokká pl. akkor, amikor a mozgássérült közlekedni akar, a siket nem tud kommunikálni a hivatalokban, a látássérült nem tudja kitölteni a nyomtatványokat stb.

Cégünk azon fáradozik, hogy ezeket a társadalmi különbségeket csökkentse. Ezért is hoztuk létre az Értéksziget Webáruházat, az Értékpont esélyegyenlőségi magazint, és ezért osztunk meg annyi hírt a közösségi médiában. Az a világ, amelyben élünk, közös, és ebben el kell férnie minden társadalmi csoportnak bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül. Meggyőződésünk, hogy a fogyatékos emberek épp úgy értékesek és hasznos tagjai a társadalomnak mint bárki más. Mi is szeretünk alkotni, értéket teremteni, hasznosak lenni és munkából élni. Mindezek megvalósításához azonban rengeteg akadályt kell leküzdenünk nap mint nap. Ha segít nekünk, ha környezetében jobban figyel a fogyatékos emberekre, ha megpróbál akadályok nélküli munkahelyet teremteni vagy épp átalakítani… Ön is rá fog döbbenni arra, hogy nélkülünk semmit sem ér ez a világ. Törekvéseinket esélyegyenlőségi (DELFIN) és Fogyatékosság-barát Munkahely elismerőssel jutalmazták.

Belegondolt már abba...

  • Micsoda nagyszerű dolog az, hogy lát? Bármit megnézhet, bármit elolvashat, mert egyszerűen lát. Nem kell megerőltetnie a szemét (vagy csak egy kicsit) azért, hogy elolvasson egy újságot, könyvet, szórólapot, feliratot, menetrendet a pályaudvaron vagy bármit, amit csak kedve tart elolvasni. Vigyázzon látására, mert egy pillanat alatt elveszítheti azt.
  • Micsoda nagyszerű dolog az, hogy jól hall, érti a másik ember szavait, örömét és bánatát? Hallja a madarak csicsergését és a természet hangjait. Oda tud figyelni a környezetéből érkező zajokra, hallja a háta mögül érkező gépkocsi hangját, a lakásban a csengőt, a telefon csengetését… Jó érzés hallani és érteni, de ha kevésbé vigyáz hallására, hamar elveszítheti azt.
  • Micsoda nagyszerű dolog az, hogy épp értelemmel rendelkezik, hogy segédeszköz nélkül járhatja a világot, közlekedhet kedvére, megfoghat bármit, megérthet egy előadást, fölfoghat egy tragédiát, segítség nélkül élheti az életét?

Nem minden embertársunk ilyen szerencsés. A fogyatékosok – bár látásukban, hallásukban, mozgásukban és értelmi képességeikben különböznek az ép emberektől – társadalmunk ugyan olyan értékes és hasznos tagjai, mint pl. e sorok olvasója is. Éppen ezért támogassuk, segítsük fogyatékos embertársainkat. Legyünk nagyobb türelemmel, megértéssel feléjük. Figyeljünk oda jobban rájuk, ne sajnáljuk a velük töltött időt. Próbáljunk meg mosolyogni, kedvesek és segítőkészek lenni. Gondoljuk végig: ami emberileg adható, az nem kerül pénzbe. Ami viszont a segítés érdekében pénzbe kerül, nem kerül sokba. Segítsen Ön is a fogyatékos emberek akadályainak leküzdésében!

Bankok és minősítések