Szerző: Szabó Alexa, egészségügyi szakdolgozó (Értéksziget szakmai szerkesztője)
Az otthoni szakápolás egyre népszerűbb megoldás azok számára, akik szeretnék szeretteiket saját otthonukban, megszokott környezetükben tudni, miközben szakszerű ellátásban részesülnek. A szolgáltatás célja, hogy a betegek számára személyre szabott, humánus gondozást biztosítson, amely figyelembe veszi az egyéni igényeket és élethelyzeteket. Az otthonápolás a beteg állapota és szükségletei szerint szervezhető meg, így lehetőség van arra, hogy a szakápolási feladatokat szakképzett szakemberek lássák el akár folyamatosan, akár időszakosan.
Az otthoni szakápolás jelentősége abban is megmutatkozik, hogy segít csökkenteni a kórházi kezelések szükségességét, ezáltal tehermentesíti az egészségügyi intézményeket és a családokat is. Az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátások lehetővé teszik, hogy a beteg állapota akkor is megfelelően kezelhető legyen, ha kórházi ápolást igényelne, de ezt otthoni környezetben is helyettesíteni lehet.
Bevezetés az ápolásba
Az otthoni szakápolás napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy a betegek saját otthonuk kényelmében, megszokott környezetükben részesüljenek személyre szabott és humánus ellátásban. Ez különösen fontos azok számára, akik krónikus betegséggel élnek, vagy hosszabb távú gondozásra szorulnak. Az otthoni szakápolás keretében nemcsak a szakápolás, hanem gyógytorna, logopédia és fizioterápia is elérhető, így a betegek komplex támogatást kapnak. Az ilyen típusú ellátás célja, hogy javítsa a betegek életminőségét, elősegítse a gyógyulást, és csökkentse a kórházi kezelések szükségességét. Az otthoni szakápolás tehát nemcsak a beteg, hanem a család számára is megkönnyíti a mindennapokat, hiszen a beteg a saját környezetében, biztonságban és szeretetben gyógyulhat.
Otthoni szakápolás vagy beteggondozás?
A betegápolás és a beteggondozás között van különbség, mégpedig az, hogy az ápoló a fekvőbeteget ápolja, a gondozó viszont leginkább felügyel, és segít az olyan mindennapi tevékenységek elvégzésében, melyeket a beteg már önállóan nem vagy nem megfelelően tud elvégezni. A szakápoló által végzett szakápolási tevékenységek speciális szaktudást igényelnek, míg a gondozó inkább az alapvető mindennapi támogatásban segít.
A betegápolás ugyanakkor kiterjedhet olyan feladatokra, amihez már szakápolóra van szükség. A szakápoló orvosi felügyelet nélkül, de kizárólag egészségügyi főiskolai végzettséggel és legalább kétéves szakmai tapasztalattal láthatja el a rászoruló beteget. Többek között a szakápoló feladatai közé tartozik a beteg fekélyeinek szakszerű ellátása, a katéter cseréje, az esetleges műtéti sebek ellátása, a nyitott és zárt sebek kezelése, az intravénás folyadékpótlás, a műtétek utáni ápolás, a testi higiéné biztosítása, valamint a mozgás segítése is. Tehát akkor van szükség szakápoló segítségére, ha a beteg kezelése már a kórházban elkezdődött, és azt az otthonában is folytatni szükséges, ilyen esetben vehető igénybe a szolgáltatás.
A beteggondozótól ezzel szemben nem elvárt a szakirányú főiskolai végzettség, hiszen nem feladata a beteg ápolása. A gondozó feladatai közé jellemzően a pelenkázás, a fürdetés, az etetés és a mozgatás tartozik, illetve a gondozói munkakör sok esetben magába foglalja a ház körüli teendők elvégzését is. Ezek a feladatok orvosi végzettséghez nem kötött tevékenységek. A gondozó segítsége akkor is fontos lehet, ha a beteg fekvőbeteg gyógyintézeti ellátást igényelne, de az otthoni környezetben is megfelelő ellátást kaphat.
Otthoni szakápolás, vagyis betegápolás
Az otthoni szakápolás olyan szolgáltatás, amely a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, háziorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység a kórházi ellátás kiváltása céljából. Az otthoni szakápolás célja, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Ezzel az ellátási formával a kórházi kezelések száma csökkenthető, illetve a bennfekvés időtartama lerövidíthető.
Az otthoni szakápolás keretében nyújtható ellátások közé tartozik a hely és helyzetváltoztatás segítése, a tápláláshoz és folyadékfelvételhez kapcsolódó tevékenységek, valamint a műtétek utáni sebek, tartós fájdalomcsillapítás, illetve a műtéti területek nyitott és zárt sebei kezelése. Az ellátás lehet napi, napi 1 alkalommal történő, három órát meg nem haladó órás intervallumokban, de akár 24 órás felügyelet is biztosítható, ha napi rendszerességgel szükséges az otthoni szakápolást igénybe venni. Emellett a protézisek használatának tanítása és az ismételt orvosi vizsgálat alapján elrendelt további otthoni látogatások is részei lehetnek az ellátásnak. Az otthoni szakápolás tehát nemcsak a beteg fizikai állapotának javítását célozza, hanem a lelki jólétét is támogatja, hiszen a megszokott környezetben történő ápolás hozzájárulhat a gyorsabb felépüléshez.
Az otthoni szakápolás díjmentesen nyújtott ellátás, amely elrendelő lap alapján vehető igénybe. Egyszerre legfeljebb 14 vizit rendelhető el, de az első elrendeléstől számított 12 hónapon belül összesen 56 vizit vehető igénybe, és 12 hónapon belül további három alkalommal is kérhető ellátás, ha a beteg állapota indokolja.
Hospice ellátás
Az otthoni hospice ellátás a haldokló beteg gondozását célozza a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése céljából. Kiemelt szerepet kap a tartós fájdalomcsillapítás, amely elengedhetetlen a végstádiumú betegek életminőségének javításában és szenvedéseik mérséklésében. A hospice ellátás magában foglalja a haldokló beteg hozzátartozóinak segítését a beteg ápolásában, és a hozzátartozók lelki gondozását a betegség és a gyász időszakában is.
Az otthoni hospice ellátás során a szakképzett ápolók és gondozók nemcsak a beteg fizikai fájdalmainak enyhítésére koncentrálnak, hanem a lelki támogatásra is nagy hangsúlyt fektetnek. Ez az ellátási forma lehetővé teszi, hogy a beteg a saját otthonában, szerettei körében tölthesse élete utolsó szakaszát, ami jelentősen hozzájárulhat az életminőség javításához és a méltóságteljes búcsúzáshoz.
Mire terjed ki a hospice ellátás?
A házi segítségnyújtás nem a betegápolásra terjed ki, sokkal inkább a beteggondozás feladatait foglalja magába. Házi segítségnyújtás igénylése esetén a gondozó egészségügyi, fizikai és pszichés segítséget egyaránt nyújt a gondozottnak.
Az egészségügyi ellátás alatt nem szakápolói feladatok ellátása értendő, sokkal inkább az olyan hétköznapi dolgok, mint a vérnyomásmérés, a vércukorszintmérés, a gyógyszerek adagolása, sétáltatás, pelenkázás és az étkezésben való segítség.
A fizikai ellátás azokat a feladatokat foglalja magába, melyek háztartás és a személyi higiéné körébe tartoznak. Vagyis ezalatt érhető többek közt a fürdetés, a hajmosás, a ruhák mosása és vasalása, a bevásárlás, a csekkek feladása és a takarítás is.
A pszichés segítség szintén egy fontos része a házi segítségnyújtásnak. Fontossága nem elhanyagolható, hiszen a kiszolgáltatott helyzetben nem ritka a depresszió, a szorongás és a stressz kialakulása. A pszichés segítség elsőszámú feladata tehát, hogy a gondozott egészséges lelki egyensúlya megmaradjon.
Különbségek az otthoni szakápolás és a házi betegápolás között
Az otthoni szakápolás és a házi betegápolás két különböző szolgáltatás, amelyek célja a beteg otthoni ellátása. Az otthoni szakápolás szakképzett ápolók által végzett tevékenység, amely a kórházi ellátás kiváltása céljából történik. A házi betegápolás viszont a beteg hozzátartozója által végzett ellátás, amely a beteg mindennapi szükségleteinek kielégítését célozza.
Az otthoni szakápolás keretében nyújtható ellátások között szerepel a hely és helyzetváltoztatás segítése, a tápláláshoz és folyadékfelvételhez kapcsolódó tevékenységek, a műtéti területek nyitott és zárt sebei kezelése, a protézisek használatának tanítása, és az ismételt orvosi vizsgálat alapján elrendelt további otthoni látogatások. Ezzel szemben a házi betegápolás során a beteg hozzátartozója által végzett ellátás magában foglalja a beteg mindennapi szükségleteinek kielégítését, a beteg ápolását, és a beteg lelki gondozását.
Az otthoni szakápolás és a házi betegápolás közötti különbség abban is megmutatkozik, hogy az otthoni szakápolás szakképzett ápolók által végzett tevékenység, míg a házi betegápolás a beteg hozzátartozója által végzett ellátás. Az otthoni szakápolás célja a kórházi ellátás kiváltása, míg a házi betegápolás célja a beteg mindennapi szükségleteinek kielégítése. Az otthoni szakápolás elrendelő lap alapján vehető igénybe, egyszerre legfeljebb 14 vizit rendelhető el, az első elrendeléstől számított 12 hónapon belül összesen 56 vizit vehető igénybe, és elrendeléstől számított 12 hónapon belül további három alkalommal is kérhető ellátás, ha a beteg állapota indokolja. Az otthoni szakápolás keretében a beteg egészségi állapota folyamatosan nyomon követhető, és szükség esetén ismételt orvosi vizsgálat alapján további három alkalommal is igénybe vehető az ellátás 12 hónapon belül.
Állapotfelmérés az otthoni ellátásban
Az otthoni szakápolás keretében az első és egyik legfontosabb lépés az állapotfelmérés, amelyet általában a háziorvos vagy a kezelőorvos végez el. Ez a folyamat magában foglalja a beteg egészségi állapotának, életkörülményeinek és szociális helyzetének részletes feltérképezését. Az állapotfelmérés eredménye alapján határozzák meg, hogy milyen típusú és mértékű ellátásra van szükség, így a beteg otthoni környezetben, szabottan humánus és szakszerű ápolásban részesülhet. Az ilyen gondos előkészítés biztosítja, hogy a beteg minden szükséges támogatást megkapjon, és az ellátás valóban a beteg egyéni igényeihez igazodjon, elősegítve a gyorsabb felépülést és a jobb életminőséget.
Ápolás szervezése: lépések és lehetőségek
Az otthoni szakápolás megszervezése több lépésből áll, amelyek mindegyike a beteg egészségi állapotához és szükségleteihez igazodik. Az első lépés a beteg szükségleteinek felmérése, amelyet a háziorvos, a kezelőorvos, az ápolók és a családtagok közösen végeznek el. Ezt követi az ellátás részletes megtervezése, amely során figyelembe veszik a beteg otthoni környezetét, a családtagok lehetőségeit, valamint a szükséges eszközök és felszerelések elérhetőségét. Az otthoni szakápolás keretében nyújtott ellátás mindig személyre szabott, a beteg aktuális egészségi állapotához igazodik, és szükség esetén rugalmasan módosítható. Az ápolás szervezése során kiemelt figyelmet kap, hogy a beteg a lehető legjobb ellátásban részesüljön, miközben a családtagok támogatást és útmutatást kapnak a mindennapi ápolási feladatokhoz.
Kommunikáció és együttműködés a betegápolásban
Az otthoni betegápolás sikerének egyik kulcsa a hatékony kommunikáció és az együttműködés a beteg, a családtagok és az ápolók között. A folyamatos információcsere lehetővé teszi, hogy a beteg szükségleteihez igazodó ellátást biztosítsanak, és minden érintett tisztában legyen a teendőkkel, változásokkal. A kommunikáció során nemcsak a beteg egészségi állapotáról, hanem a mindennapi igényekről, vágyakról és esetleges nehézségekről is szó esik. Az együttműködés révén a családtagok aktívan részt vehetnek az ápolásban, miközben az ápolók szakmai támogatást és tanácsokat nyújtanak. Ez a közös munka biztosítja, hogy a beteg a lehető legjobb ellátást kapja, és a szükséges eszközök, felszerelések is mindig rendelkezésre álljanak az otthoni környezetben.
Mit tehet Ön, ha házi betegápolás válik szükségessé?
A házi betegápolás hosszú távú és erőt próbáló feladat. Éppen ezért semmi elítélendő nincs abban, ha a család úgy dönt, hogy képzett gondozó segítségét kéri, azonban sajnos erre nincs mindenkinek lehetősége a magas gondozási díjak miatt.
Ekkor merül fel az, hogy a családból egy vagy több valaki ellássa ezt a nehéz feladatot. Azonban ezen a feladaton sokat lehet könnyíteni, ha segédeszközöket veszünk igénybe. Nagy segítséget jelenthet például a vízhatlan lepedő, a fürdőkádba való csúszásgátló vagy a felülést segítő ágykapaszkodó létra.
Mire terjed ki a házi segítségnyújtás?
A házi segítségnyújtás nem a betegápolásra terjed ki, sokkal inkább a beteggondozás feladatait foglalja magába. Házi segítségnyújtás igénylése esetén a gondozó egészségügyi, fizikai és pszichés segítséget egyaránt nyújt a gondozottnak.
Az egészségügyi ellátás alatt nem szakápolói feladatok ellátása értendő, sokkal inkább az olyan hétköznapi dolgok, mint a vérnyomásmérés, a vércukorszintmérés, a gyógyszerek adagolása, sétáltatás, pelenkázás és az étkezésben való segítség.
A fizikai ellátás azokat a feladatokat foglalja magába, melyek háztartás és a személyi higiéné körébe tartoznak. Vagyis ezalatt érhető többek közt a fürdetés, a hajmosás, a ruhák mosása és vasalása, a bevásárlás, a csekkek feladása és a takarítás is.
A pszichés segítség szintén egy fontos része a házi segítségnyújtásnak. Fontossága nem elhanyagolható, hiszen a kiszolgáltatott helyzetben nem ritka a depresszió, a szorongás és a stressz kialakulása. A pszichés segítség elsőszámú feladata tehát, hogy a gondozott egészséges lelki egyensúlya megmaradjon.
Amennyiben Önnek szüksége van ilyen, a beteggondozást megkönnyítő termékekre, vegye fel velünk a kapcsolatot megadott elérhetőségeinken!
Cikk szerzője: Szabó Alexa
További források, szakmai ajánlások
Az Értéksziget tudástárának cikkei megbízható hazai és nemzetközi egészségügyi forrásokra épülnek. Az alábbi ajánlások a témában releváns, szakmailag hiteles hivatkozások.
További hazai és nemzetközi egészségügyi forrásainkat megtalálja a Forrásaink oldalon.
