Barion Pixel
Oldalunk cookie-kat használ, amelyek információkat szolgáltatnak számunkra az oldallátogatási szokásokról, de nem tárolnak személyes információkat. Adatkezelés.
Termékek Menü

Az akadálymentesítés a fejekben kezdődik

Szabó Zoltán József -
2013. 10. 01. 00:00:00
Az akadálymentesítés a fejekben kezdődik

Az akadálymentesítés olyan tudatos tevékenységek összefoglaló neve, melyek a különféle fogyatékossággal élők számára igyekszik olyan körülményeket biztosítani, amelyek lehetővé teszik számukra minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben akadályoztatva vannak. A legnagyobb probléma mindig a fejekben kezdődik a sztereotíp gondolkodással, az információhiánnyal.

tovább olvasom...

Az akadálymentesítés olyan tudatos tevékenységek összefoglaló neve, melyek a különféle (fizikai, érzékszervi vagy értelmi) fogyatékossággal élők számára igyekszik olyan körülményeket biztosítani, amelyek lehetővé teszik számukra minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben akadályoztatva vannak. Az akadálymentesség, vagy egyenlő esélyű (szabad) hozzáférés – a személyre vonatkozó képzettségi és szakmai alkalmassági feltételeken túl – a fizikai akadálymentességet, akadálymentes be- és kijutást, szabad belső közlekedést, az adott helyen bárki számára igénybe vehető, valamennyi szolgáltatásnak másokkal egyenlő feltételekkel történő, biztonságos használatát jelenti.

Az akadálymentesítés három területen kell, hogy megvalósuljon.

A fizikai környezet akadálymentesítése

Hétköznapi életünk - bevásárlás, mozi- vagy színházlátogatás, közlekedés stb. - során fel sem tűnik, hogy az épített környezet mennyire korlátozhatja a fogyatékos emberek, azon belül különösen a mozgássérültek életét. Természetesnek érezzük, hogy nehézség nélkül közlekedünk a lépcsőkön, igénybe vesszük az éttermi WC-t és a nyilvános telefont, beletesszük a kosarunkba a polcon lévő terméket. A 2001-es népszámlálás adatai szerint 577000 embertársunknak mindezek a dolgok egyáltalán nem természetesek.

A hagyományos tervezés során az átlag felnőtt ember tulajdonságait vesszük alapul. A hagyományos épületeket ezért a népesség átlagtól eltérő része – pl. a gyermekek, az idősebbek, a sérült emberek vagy a fogyatékosok – nehezen vagy egyáltalán nem használhatja. Az akadálymentes kialakítás ezzel szemben azt jelenti, hogy mindenki igényeit ki akarjuk elégíteni (egyetemes tervezés) életkortól, egészségi állapottól függetlenül. Az Európai Unióban, az Egyesült Államokban már a hetvenes években elkezdődött a szemlélet átformálása és a szabályozási háttér létrehozása, beleértve a biztonságot is.

Az akadálymentesség az épített környezet alapvető tulajdonsága kell(ene), hogy legyen. Az akadálymentesítés lehetővé teszi, hogy az emberek részt vegyenek azokban a társadalmi és gazdasági tevékenységekben, amelyek kiszolgálására az épített környezet létesült.

Az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2.§-a alapján az épített környezet akkor akadálymentes, „ha annak kényelmes, biztonságos és önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy ember csoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük”.

Ennek ismeretében az akadálymentes tervezés kiindulópontja a különleges igények (fogyatékossággal élő személyek szükségletei) kielégítésének szempontja speciális eszközök, berendezések, műszaki megoldások alkalmazásával. Így olyan létesítmények jönnek létre, amelyek a fogyatékos embereken túl más használóknak is kényelmesebbek, biztonságosabbak.

Hangsúlyoznunk kell: az akadálymentes környezet csak akadálymentes gondolkodással jöhet létre! Először az emberi gondolkodásmódban kell rendet tenni, és meg kell szüntetni a gondolkodásbeli akadályokat, a téveszméket és az előítéleteket, miközben meg kell ismerkedni azokkal a tényezőkkel, amelyekkel a problémákat meg lehet és meg kell oldani!

Az infokommunikációs környezet akadálymentesítés

Az 1998. évi törvény szerint: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele – az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók, és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.

Nem elegendő, hogy pl. a fogyatékos ember bejusson az épületbe, hanem arra is szükség van, hogy a szolgáltatások, különösen a közszolgáltatások, is akadálymentesek legyenek. Ezért ha ezt egyenlő eséllyel hozzáférhetővé kell tenni, akkor az magában foglalja az épület akadálymentességén túl, az információkhoz való hozzáférést és kommunikáció lehetőségét is. Az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésének feladata nem teljesíthető kizárólag az építészmérnökök, a rehabilitációs környezettervező szakemberek bevonásával, hanem szükséges más szakmák képviselőinek szakértelme is.

A fogyatékos emberek más és más szempontból akadályozottak a közszolgáltatások igénybevétele során, ha mozgássérült, ha siket vagy nagyothalló, ha vak vagy gyengénlátó, ha értelmi fogyatékos vagy autista vagy más nehézséggel küzd. Így pl. a siket ember esetében a közszolgáltatás nyújtása során hallható információkat kell más érzékszervek számára érzékelhetővé tenni. A nagyothalló ember számára olyan megoldást kell keresni, ami a számukra halkan hallható információkat felerősíti. De így van ez valamennyi jelző jelentését illetően is. Érzékelni kell pl. a lépcsőt (mint az épület részét) vagy a nyomtatott formában kiadott információkat, a kommunikáció során elhangzó beszédet. A lépcsőt a gyengénlátó ember akkor érzékeli jól, ha az első és az utolsó lépcsőfokot kontrasztos színnel (sárgával) megkülönböztetjük a többitől. A nyomtatott formában kiadott információt a vak ember Braille-írással vagy hallható módon érzékeli. A kommunikáció során elhangzó információ a nagyothalló ember számára akkor hallható, ha a hangot pl. a tárgyalóban felszerelt indukciós hurok erősíti.

Külön figyelmet kell szentelni az ügyfélhívó, ügyfélirányító rendszerek, a már meglévő vagy készülő honlapok akadálymentesítésére. Ezek mind speciális szaktudást igényelnek, mert nem elegendő csupán valamit megvenni, hanem megfelelőt kell beépíteni, megfelelően kell akadálymentesíteni.

Az emberi gondolkodás akadálymenetsítése

Az Európai Unió az elmúlt évtizedek sokat tett a fogyatékos emberek jogainak biztosításáért. A régi szemlélet, amely jórészt a szánalomra és a fogyatékos emberek vélt tehetetlenségén alaputl, ma már elfogadhatatlan. A hangsúly a fogyatékosok társadalmi beilleszkedését segítő rehabilitációról áttevődik a társadalom átalakításának globális filozófiájára, amely minden személy, beleértve a fogyatékossággal élő embereket is, szükségleteinek befogadására és ellátására irányul. A fogyatékos emberek esélyegyenlőséget, egyenlő hozzáférést igényelnek minden társadalmi erőforráshoz, azaz a befogadó oktatáshoz, az új technológiákhoz, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, a fogyasztási javakhoz, a termékekhez és a szolgáltatásokhoz.

E gondolkodásmódot hazánkban még nagy erőkkel, figyelemfelhívással, és a régi gondolkodásmódból származó akadályok leküzdésével kell segítenünk. Előbb a fejekben kell akadálymentesíteni, ezzel párhuzamosan pedig a fizikai és infokommunikációs akadályokat megszüntetni.

Bankok és minősítések