A visszérbetegség tünetei és otthoni kezelése

Szabó Zoltán József -

Szerző: Szabó Zoltán József

Az emberi testben felületes és mélyvénás rendszer működik, és mindkettőnek lehetnek akut és krónikus megbetegedései. Míg a felületes krónikus vénás elégtelenség, azaz a visszeresség a bőrfelszínhez közel futó erek tágulata, addig a mélyvénákban jelentkező elégtelenség nem jár látható elváltozásokkal, de már okozhat panaszokat, és súlyos szövődmények kockázatával jár. A két állapot összefügg, és legtöbbször együtt jelentkezik.

A vénák megfelelő működéséhez a vér visszaáramlását megakadályozó vénabillentyűk kellenek, vagyis a rugalmas érfal és a véráramlást támogató ún. izompumpa. Ha a visszerekben megnövekszik a nyomás, amely főként a gravitációból, a kevés mozgásból és az izompumpa gyengüléséből ered, akkor a vénabillentyűk nem tudnak megfelelően dolgozni és a visszerek (vénák) kitágulnak. Ilyenkor a vénák nem képesek teljes mértékben ellátni a véráramlásban betöltött szerepüket.

Miért alakul ki vénás elégtelenség?

1. Genetikai hajlam - Ha a családodban előfordult már vénás elégtelenség vagy visszérbetegség, akkor nagyobb eséllyel alakulhat ki Önnél is. A genetikai hajlam jelentős szerepet játszik ebben az állapotban.
2. Életkor - Az életkor előrehaladtával a vénák falai és a vénabillentyűk is gyengülhetnek, ami növeli a vénás elégtelenség kockázatát. Az idősebb korosztályban gyakoribb ez a probléma.
3. Nem - A nők hajlamosabbak a vénás elégtelenségre, részben a hormonális változások miatt pl. terhesség alatt vagy a menopauza idején. A női hormonok hatással lehetnek a vénák falainak rugalmasságára.
4. Túlsúly - A túlsúly extra nyomást helyez az alsó végtagokra, ami megnehezíti a vér visszaáramlását a szívbe. Ez a nyomás hozzájárulhat a vénabillentyűk elégtelenségéhez és a vénák kitágulásához.
5. Mozgásszegény életmód - A kevés mozgás és az ülő életmód gyengíti az izompumpát, amely segíti a vér visszaáramlását a szívbe. Az izmok összehúzódása nélkül a vér könnyebben pang a vénákban.
6. Hosszú ideig tartó állás vagy ülés - Azok, akik hosszú ideig állnak vagy ülnek, nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az állás és az ülés során a gravitáció miatt a vér nehezebben áramlik vissza a szívbe, ami növeli a vénás nyomást.
7. Terhesség - A terhesség alatt a megnövekedett vérmennyiség és a hormonális változások miatt a vénákra nehezedő nyomás nő. Emellett a növekvő méh is nyomást gyakorolhat a medence vénáira, ami akadályozza a vér visszaáramlását.
8. Sérülések - A lábak sérülései pl. törések vagy műtétek, károsíthatják a vénákat és a vénabillentyűket, ami vénás elégtelenséghez vezethet.
9. Hormonális kezelések - Bizonyos hormonális kezelések pl. a fogamzásgátló tabletták vagy a hormonpótló terápia növelhetik a vénás elégtelenség kockázatát.
10. Dohányzás - A dohányzás károsítja az erek falait és rontja a vérkeringést, ami hozzájárulhat a vénás elégtelenség kialakulásához.

A visszeresség a vénás elégtelenség látható formája

A visszeresség egyre több embert érint, pl. a pókháló vénák, seprűvénák a felnőttek akár kétharmadát is sújthatják. Gyakran kellemetlen tünetekkel jár, mint pl. estére kialakuló nehézláb-érzés, lábfeszülés, a láb gyors elfáradása, izomláz-szerű fájdalom terheléskor, a boka- és lábdagadás, amely eleinte reggelre enyhül, de előrehaladott állapotban állandósul, éjszakai lábszárgörcsök, amit a végtag elégtelen vérellátása okoz.

A vénás elégtelenség előrehaladott esetben súlyos szövődményekkel járhat. Először állandósul a lábfájdalom és a nehézláb-érzés, valamint a boka környéki ödéma. Az erekben pangó vérben könnyebben alakulnak ki vérrögök, ami növeli a mélyvénás trombózis kockázatát. A rossz vénás keringés miatt a bőr oxigénellátása csökken, ami barnás elszíneződést, viszketést, kemény tapintatot, repedezést és gyulladást okozhat. Végül fekély alakulhat ki a lábszáron, ami rendszerint a belboka fölött jelenik meg.

Ilyen típusai vannak a visszerességnek

A visszérnek több típusa is létezik, amelyek különböző módon jelennek meg és különböző tüneteket okozhatnak:

• Főtörzsi visszér: Ezek a nagyobb vénák érintettek, amelyek mélyen a bőr alatt találhatók. A vénabillentyűk elégtelensége miatt alakulnak ki, és akár ceruza vastagságúak is lehetnek. Gyakran a lábszáron, ritkábban a térd és comb belső részén jelennek meg.
• Retikuláris vénatágulat: Ezek kisebb, a bőrfelszín alatt elhelyezkedő vénák, amelyek általában a lábszáron és a combon jelennek meg. Kékes színűek és 2-4 mm vastagságúak.
• Seprűvénák: Ezek nagyon vékony, piros színű értágulatok, amelyek a bőr belső rétegében fordulnak elő. Gyakran kozmetikai problémát jelentenek, és a láb bármely részén, valamint az arcon és az orron is megjelenhetnek.
• Pókháló vsszeresség: Ezek apró, rózsaszín vagy lilás színű értágulatok, amelyek elszórtan láthatók a testen. Bár kezdetben kozmetikai problémát jelentenek, idővel súlyosabb visszérbetegséggé is alakulhatnak.
• Varikózus véna: A dudoros visszér, más néven varikózus véna, a vénák kóros kitágulása és kidudorodása, amely leggyakrabban a lábakon jelenik meg. Ezek a vénák gyakran kanyargósak, vastagok és jól láthatóak a bőr felszínén. A dudoros visszér tünetei közé tartozik a lábfájdalom, nehézláb-érzés, duzzanat és viszketés. Súlyosabb esetekben bőrelszíneződés, bőrkeményedés és fekélyek is kialakulhatnak.

Ha már kialakult a visszér, mit tehetünk?

Ha már kialakultak a visszerek, többféle módon is enyhíthetjük a tüneteket és megelőzhetjük a további romlást.

1. Kompressziós harisnya viselése - A kompressziós harisnya segít a vér visszaáramlásában a szív felé, csökkenti a duzzanatot és enyhíti a fájdalmat. Fontos, hogy megfelelő méretű és kompressziós fokozatú harisnyát válasszunk, amihez orvos vagy szakember adhat szakszerű segítséget. Pl. seprű- és pókhálóvénára 12-15 Hgmm (70 den), dudoros visszérre 18-23 Hgmm (140, 180 den), érgyulladásra 22-28 Hgmm (280 den), mélyvénás elégtelenségre 23-33 Hgmm kompressziós harisnya ajánlott. Erről a témából több cikket is talál tudástárunkban.
2. Rendszeres mozgás - A rendszeres testmozgás, különösen a lábakat megmozgató gyakorlatok, mint a séta, úszás vagy kerékpározás, javítják a vérkeringést és erősítik az izmokat, amelyek segítik a vénák működését.
3. Lábak megemelése - Pihenés közben emeljük meg a lábakat, hogy a vér könnyebben visszaáramolhasson a szívbe. Ez csökkenti a duzzanatot és a nehézláb-érzést.
4. Egészséges életmód – Csökkentse a testsúlyát, hiszen a túlsúly extra nyomást helyez a vénákra, ezért a testsúly csökkentése segíthet a tünetek enyhítésében. Fogyasszon vitaminokban és rostokban gazdag ételeket, amelyek támogatják az érfalak egészségét. Kerüljük a magas sarkú cipők használatát, mert a lapos talpú cipők viselése segíti a vérkeringést.
5. Kerülje a hosszantartó állást vagy ülést - Próbáljunk meg gyakran mozogni, ha hosszú ideig kell állni vagy ülni. Ha ülőmunkát végzünk, időnként álljunk fel és sétáljunk egy kicsit, hogy serkentsük a vérkeringést.
6. Hidegvizes zuhanyzás - A hideg víz összehúzza az ereket és javítja a vérkeringést. A lábak hideg vizes zuhanyozása segíthet csökkenteni a duzzanatot és a fájdalmat.
7. Orvosi kezelések - Súlyosabb esetekben orvosi beavatkozásokra lehet szükség, pl. szkleroterápia (oldatot fecskendeznek a visszérbe, ami elzárja azt), lézeres kezelés (a lézerfény elzárja a kisebb visszereket), sebészeti beavatkozás (súlyos esetekben a visszerek eltávolítása műtéttel).
8. Értorna - Naponta végezzünk értornát, amely segíti a vénák kiürülését. Pl. hanyatt fekve emeljük fel a lábakat, és körözzünk combból kifelé-befelé, majd bokából is. Hatékony a hanyatt fekve biciklizés is.
9. Krémek - A vadgesztenye krém erősíti az érfalakat és csökkenti a duzzanatot, míg a szőlőmag kivonat antioxidáns tartalma segít a vénák egészségének megőrzésében. A körömvirág, kamilla és cickafarkfű krémek gyulladáscsökkentő hatásúak, az aloe vera pedig nyugtató és hidratáló hatású.

Amennyiben további termékek iránt érdeklődik, böngésszen webáruházunk kínálatában, biztosan talál az igényeinek megfelelőt!